2012. október 26., péntek

TAGFELVÉTEL 2012


A Fotóművészeti Tagfelvételi Bizottság a beérkezett fotóművész jelentkezők kérelmeit elbírálta.


A 2012-es évben, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Fotóművészeti Tagozatára 4 jelentkező nyert felvételt:

Bácsi Róbert, Gál Andás, Urbán Ádám, Dr.Varga Tamás

GRATULÁLUNK !!!


2012. október 10., szerda

ARANYKAZETTA ÉLETMŰDÍJ 2012 - MÜLLER FERENC


MAOE Aranykazetta Életműdíjas fotóművészek

2012 MÜLLER FERENC, 2011 FEJÉR ISTVÁN,
2010 TÁM LÁSZLÓ, 2009 NAGY LAJOS,
2008 TARCZAI BÉLA, 2007 TILLAI ERNŐ,
2006 CSÁK MIKLÓS, 2005 CHOCHOL KÁROLY




2012. október 5., péntek

HEMZŐ KIÁLLÍTÁS FILM

2012. október 4., csütörtök

GERGELY SÁNDOR EMLÉKÉRE / KIÁLLÍTÁS



Chochol Károly megnyitó beszéde:


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!


Nem tagadom, megrendülten állok most Önök előtt és elsősorban az itt látható, kiváló nagyszerű alkotások között. Gergely Sándor életműve befejezett, de valós-értékén még fel nem fedezett. Ránk, az utókorra hárul a kötelesség, hogy ezt a páratlan életművet legalább közelítően valós értékén kezeljük. A művész ezzel az életmű-kiállításával üzent nekünk, de útmutatást is adott. Embersorsok! A művészek sok műfajában megmutatták, árnyalták az ember életét a születéstől az elmúlásig. Ebben a legnagyobb szabadságot a költők és az írók élvezték, ők szabadon csaponghattak. De milyen hatalmas feladatra vállalkozott Sándor, hogy a szorosan a valósághoz kötött fotográfia, a fotóművészet eszközeivel mutatja fel ezt a hatalmas ívet. Önök és én is látom, hogy ez a példátlan vállalkozás lenyűgözően sikerült. Több szálon dolgozva virtuóz módon szőtte egységgé. Hol a feledéstől megmentendő népi hagyományokat feldolgozva, hol a legjobb értelemben vett dokumentarista közelítéssel visz, sodor minket befogadókat az általa kijelölt irányba. Megemlítem itt a munkás hétköznapok ábrázolását, a derékszaggató teher alatt roskadó asszonyt, a mosónőket, a lovak és emberek kapcsolatát, s valami páratlan virtualitással összekapcsolta a nagybetűs hétköznapokkal az ünnepeket. Még felsorolni is lehetetlen a magyarvisontai népviselettől, az Úrnapi körmenetig, vagy a húsvéti tojásfestéstől a harisnyát kötögető férfiakig. Az élet humoros pillanataitól – a gyász, a fehérgyász megrázó látványáig terjed, ahogy követjük a művész által kijelölt utat. Megcsodáljuk a természetfotóit és itt is elhagyjuk a szokott látványt. Azt a sosem látott pillanatot látjuk, amint a nászra készülődő madár-kérő, mintegy nászajándékot ad át választottjának. S most már bátran kimondhatom, ami az egész életmű-kiállításon áthúzódik, hogy egyszer megérint minket a látvány, a téma, de mindenben ott van még egy művészi többlet, egy szellemi plusz, egy nem volt ajándék. Ezt már itt el kellett mondanom, hogy arra kérhessem Önöket, hogy keressék és érezzék ezt a sajátos életképet. Mert itt minden többszólamú. A fa-sorsok, az egy fától az erdőig, a mikrótól, a makróig, a fák élete a haláltól a virgonc életig, és itt is az új bravúr, a fák humora – szerelem, szexualitás. És az új fordulat, az ember és a természet csodás kapcsolata. A tűz (Szentiván-éj), a víz, vízszentelés, egy nagyon finom kis fintor, mert nem marad el a sonka, az ételszentelés. Majd látjuk a megerősített párhuzamokat az ember, és a fák lenyomatát, a víz nyugalmát és sodrását, hidakat a víz felett. Majd a művész üzenetét és vallomását, ember és hazaszeretetről, Hazám, Hortobágy, Káli-medence, és Vihar után a pusztán. Nekem, és nekünk, Önöknek is, van még egy kötelezettségünk, fejet hajtva köszönetet mondani az életmű összeállításáért, a vele évtizedekig együtt alkotó fotografáló művésztársnak, Lakatosné Kasztl Gyöngyinek és családjának. Végezetül, engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel fejezzem be, mindörökre belém vésődött egy alkotás, a „Kő kövön megmarad”, ahogy az emléked is, kedves Sándor.

Chochol Károly